Kérlek mutasd be eddigi karriered a sportéletben!
Apukám már a születésem előtt „eldöntötte”, hogy futballista leszek! 
Óbudán nőttem fel és 7 éves koromban kezdtem el focizni a III.kerület TVE csapatában. Ott egy nagyon jó edző kezei alá kerültem, akinek rengeteget köszönhetek, többek között azt, hogy gyerekként megvásárolt a Ferencváros 25 db focilabdáért. Akkoriban ez jónak számított. A Fradiban nőttem fel és lett belőlem felnőtt játékos. Amikor a Fradi a Bl-be jutott, fiatalon nehéz volt bekerülni a felnőtt csapatba, így engem kölcsönadtak Pécsre NB1-be „erősödni”! Aztán jött egy megkeresés Dorogról, ahol NB1/b-be játszott a csapat. Ott szép sikerek voltak. Időközben tölthettem egy kis időt Angliában is a PLymouth Argyle-nál. Remek tapasztalat szerzés volt. Játszottam azután Hatvanban, a BVSC-ben és Nagykanizsán is. Nagy pályás pályafutásom mellett a Futsalt is kipróbáltam az NB1-es AC PÁRNA és Vasas csapataiban. Rengeteg jó játékos mellett, vagy ellen játszattam pályafutásom során. 2006-ban kerültem Biatorbágyra, ahol Cserniczky Tamásban egy határozott, céltudatos vezetőre ismertem és közösen próbáltunk összehozni egy ütőképes csapatot. Elég jól sikerült, válogatott, NB1-es játékosok igazoltak hozzánk, akikkel sorra nyertük a bajnokságokat. Itt már játékoskoromban elkezdetem az utánpótlásban edzőként dolgozni. Időközben annyira megtetszett a Biatorbágyi miliő, a város hangulata és az itt élő emberek fogadtatása, hogy feleségemmel nem volt kérdés, hogy ide is költözünk. A kor és a sérülések sajnos abbahagyatták velem a futballt. 2010 és 2011-ben megszülettek a fiaim, így nem volt kérdés, hogy újra a futballpályákon fogom tölteni a mindennapjaimat. A gyerekeim játékosként én pedig edzőként. A „Doki” hívására visszatértem a Viaduktba és Sprinzeisz Zolival az U11-U13-as korosztállyal dolgoztam, de besegítettem szinte minden korosztályba. Nagyon jó tapasztalat volt a legkisebbektől a legnagyobbakig látni a munkát. Ezek után Bodó Laci hívására Zsámbékra kerültem, ahol egy szerető „családra” találtam. U19-es csapatot vezettem és besegítettem a felnőtt csapat munkájába is. Rengeteget köszönhetek a „Zsámbék családnak”, gyönyörű éveket töltöttem velük. Most nyáron jött újra a Viaduktól egy megkeresés, többször is leültünk beszélni Farkas Gabival és hamar kiderült ,hogy nagyon egyformák az egyesületről vizionált szakmai és morális jövőképeink.Mint a szakmai munkáért felelős személy, milyen célokkal érkeztél Biatorbágyra?
Nagyon fontos volt számomra, hogy olyan stábbal dolgozzunk együtt akik lojálisak az egyesülethez, szakmailag felkészültek és morálisan építik a klubbot! Nem rövidtávon gondolkodunk, nem az adott bajnokságokat akarjuk megnyerni (természetesen törekszünk rá), hanem KÉPEZNI akarjuk a gyerekeket. Szeretnénk magasabb osztályba nevelni játékosokat, illetve a felnőtt csapatba.Felállítottunk egy szakmai koncepciót, van egy filozófiánk, amiben hiszünk és a legkisebbektől a legnagyobbakig ennek mentén dolgozunk. Nagyon fontos számomra, hogy egy olyan klubbot alakítsunk ki, ahol játékosok, szülők, edzők, vezetők, bárki, aki ebben az egyesületben dolgozik, azok örömmel tegyék.
Szeretnék szenvedélyt, jó hangulatot, kemény munkát és fejlődést tapasztalni a mindennapokban.
Úgy tudom először töltesz be ilyen felelősségteljes pozíciót egy klub életében. Milyen nehézségekkel, kihívásokkal találtad szemben magadat?
Számomra ez egy új kihívás, ami izgalommal, felelősséggel tölt el. Szeretnék fejlődni, tanulni, tapasztalni. Évek óta van a fejemben egy kép , hogy milyen klubban szeretnék dolgozni. Most lehetőségem nyílt ebben részt venni és tevékenyen tenni érte. Számomra nincsenek nehézségek, csak feladatok. Olyan csapatban dolgozom, ahol mindenki tudja a dolgát, felkészült és rengeteg energiával rendelkezik. Tudunk egymásra számítani, támaszkodni és ez egy hatalmas erő.Hogy látod, mi az, ami nagyon jól működik egyesületünknél? Beszélhetünk olyan biatorbágyi sajátosságról, ami kiemel minket a környező klubok közül?
Ahogy említettem már, az, hogy olyan szakmai stábbal dolgozhatunk, ami az egyesület nagy erőssége. Minden korosztállyal két edző dolgozik, ami nagyban segíti a minőségi munkát. Olyan szakmai koncepció vonalán dolgozunk, ami megkülönböztet minket másoktól. Szeretném kiemelni Kővári Barbi technikai vezetőnket, aki olyan hátteret biztosít nekünk, amiben maximálisan koncentrálhatunk a szakmai munkánkra, az edzések minőségére. Vannak gyönyörű, minőségi pályáink. Az Iharosi pályát bárki meglátja azonnal a szívébe zárja, az a hangulat, a levegő, a pálya minősége magáért beszél. Most épül egy új, minden igényt kielégítő műfüves pályánk és van mellette egy Atlétikai körrel rendelkező Kolozsvári úti sporttelepünk is. Ilyen körülményekért elég messze kell menni, tehát mind szakmailag, mind infrastruktúra szempontjából kiemelkedőt nyújtunk az itt sportolni vágyóknak.Véleményed szerint miben vannak a legnagyobb előrelépési lehetőségeink?
Az egyesület és a város támogatása, évek óta tartó fejlődése, a klub szakmai háttere, az edzői stáb, az infrastruktúra, a felépített szakmai koncepció nagyon jó alapul szolgál annak, hogy jó munkát végezzünk és minőségi játékosokat neveljünk ki. A környékbeli egyesületekkel szeretnénk partneri megállapodásokat kötni, hogy a térség tehetségeit a lehető legmagasabb szinten tudjuk képezni.Hol, hogyan szeretnéd látni az egyesületet és magadat 5 év múlva?
Szeretnék elégedett, kiegyensúlyozott gyerekeket, játékosokat, szülőket, itt dolgozó embereket látni a pályákon és pályák körül.Szeretném, ha egy ékszerdobozt tudnánk kialakítani, aminek jó híre menne mindenfelé. Szeretnék a Viaduktban nevelkedő játékosokat látni magasabb szinteken és az egyesülethez kötődő játékosokat látni a felnőtt csapatban. Azt gondolom, hogy most minden adott, hogy ezt megvalósítsuk és én akkor 5 év múlva boldog embernek látom majd magam.