Lezárult a 2021/22-es évad U15-ös csapatunk számára, akik az MLSZ által szervezett Regionális Kiemelt bajnokságban mérettették meg magukat. A tavalyi bronzérem után újabb nagy kihívás volt számukra országos szinten is megmérettetni magukat, ami nemcsak erős ellenfeleket, hanem Nyugat-Magyarország bejárását is jelentette.
👇
💬 „Jól tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk az idei idényben. A tavalyi siker mögött rengeteg munka volt, sok-sok izgalommal, amit óhatatlanul egy kis kiengedés követett. Ennek ellenére becsületesen végigcsinálta a csapat a felkészülést, Debrecenben nemzetközi tornán szerepeltünk, majd megkaptuk a sorsolásunkat, ahol már éreztük, a bajnokság nem lesz sétagalopp. Három szombathelyi csapat mellett, Pécs, Győr, Sopron, Baja, Siófok is szerepelt a kiírásunkban, mind nagy múltú egyesületekkel. Hamar erős leckéket kaptunk, kizárólag olyan mérkőzéseket játszottunk, ahol a hibákat góllal büntették és nem lehetett könnyen, egy találatot sem szerezni. Nagy különbség ez a tavalyi idényünkhöz képest, ahol azért megvoltak a könnyebb mérkőzések, ott a gyerekek sikerélményt, önbizalmat szerezhettek, rákészülve a rangadókra. Fel is őrölt ez a feszített tempó minket az elején, hiányzott a siker, hiába voltunk partiba minden mérkőzésen ellenfeleinkkel. Képesek voltunk bajnoki címért küzdő csapatot legyőzni idegenben, máskor gyermeteg hibákkal olyan mérkőzést kiengedni a kezünkből, ahol érezhetően dominánsabbak voltunk. Fontos volt, hogy év közben új célokat talált a csapat magának, dolgozott, szokta a bajnokságot. Az idény első felében mindössze 7 pontot tudtunk szerezni a tabellán. Sikerként könyvelhetjük el ugyanakkor, hogy a nyáron magasabb szintre igazoló belső védőnk mellett, télen a középpályáról volt egy növendékünk, aki felettünk lévő osztályban kapott lehetőséget, és a tavalyi gólkirályunk pedig egy korosztállyal feljebb, házon belül folytatta a versenyzést. Ez azt is jelentette, hogy újra kellett szervezni félidőben a csapatot, ez a játékosoknak is nagy kihívás, a csapatnak megint csak idő volt, míg mindenki megtalálta, megszokta a helyét. Jól tudták a gyerekek, egy feladatuk van, dolgozni önmaguk fejlődéséért, ami később sikert is hozhat. Hiába kezdtük győzelemmel az idény második felét, ismét a munkánkba vetett bizalomra kellett hagyatkoznunk, mert zsinórban 9 mérkőzésen pontot sem tudtunk szerezni, ami igencsak embert próbáló tud lenni, főleg úgy, hogy nem játszottunk alárendelt szerepet a mérkőzések többségén. Már éreztük mérkőzésről mérkőzésre, hogy egyre összeszokottabb a csapat, bíztunk benne, hogy egyszer fordul a szerencsénk, aztán valami egyszer csak összeállt. Az utolsó három fordulóban három győzelmet arattunk. Sajnálom, hogy most ért véget a bajnokság, annak viszont nagyon örülök, hogy ezt a sok-sok küzdelmet és munkát sikerek is kísérték. Le tudtuk győzni a fehérvári Főnixet, a Baját, a Soroksárt, a Sopront, a Siófokot és a III. Kerületet, és itthon tartottunk egy pontot a szombathelyi Lurkó csapata ellen, mialatt bejártuk a fél országot. Bárhol jártunk, tudatos, sportszerű, igényes futballt játszó csapat benyomását keltettük. Végül 13. helyen végeztünk, 19 megszerzett ponttal. Nagyon hasznos tapasztalatokkal gazdagodott az, aki bejárta velünk ezt az utat. Minden oka megvan arra a gyerekeknek, hogy büszkén tekintsenek vissza erre az idényre is.”
Tajti András utánpótlás vezetőedző